Leírás
A Szent Család-templom Barcelona nagy bazilikája. Antoni Gaudí tervezte, és több mint száz évvel azután is épül, hogy ő átvette a munkát: tornyai kőből faragott méhsejtekre emlékeztetnek, homlokzatait faragott növények és állatok lepik el, belseje pedig kővé vált erdő. Ez a világ legmagasabb temploma.
Kezdd a külsőnél, a Születés-homlokzatnál, amelynek építését még maga Gaudí láthatta. Három kapuja a Reménynek, a Hitnek és a Szeretetnek szól, és a természetből merített jelenetek hemzsegnek rajtuk. A két nagy oszlop tövében egy tengeri és egy szárazföldi teknős ül: az egyik a tengert, a másik a szárazföldet jelképezi.
A túloldali Passió-homlokzat ennél sokkal különbözőbb nem is lehetne: csupasz, szögletes, a megfeszített izmokra emlékeztető, dőlő oszlopokkal és csontszerű rudakból álló felső timpanonnal. Kínzott alakjait 1987-től Josep Maria Subirachs vezette csapat faragta, és még ma is vitatkoznak róluk.
Bent az oszloperdő fák módjára ágazik szét, hogy megtartsa a főhajó 45 méter magas boltozatát. Minden oszlop négyzetként indul, majd nyolcszöggé, tizenhatszöggé, végül körré alakul, így alig van sík felület. Gaudí a magasságokat is lépcsőzetesen emelkedőre tervezte: főhajó, kereszthajó, apszis, mindez látszik már a bejáratból.
A tornyok a templom védjegyei. Gaudí tizennyolcat tervezett: a tizenkét apostolnak, a négy evangélistának, Szűz Máriának és legmagasabbként Jézus Krisztusnak. Az evangélisták tornyainak tetején szárnyas bika, ember, sas és oroszlán áll, az alacsonyabbak pedig velencei üvegmozaikban végződnek.
A tervezett Dicsőség-homlokzat, a főbejárat lesz a három közül a legnagyobb. Subirachs középső kapuin már olvasható katalánul a Miatyánk, a „Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma” sor pedig ötven nyelven szerepel.
A kriptában található Gaudí sírja. Élete hátralévő részét a templomnak szentelte, és amikor 1926-ban meghalt, villamos gázolta el, a templomnak még negyede sem állt. Úgy tartják, tréfásan ezt mondta: „A megrendelőm nem siet.”
Mindez egy könyvkereskedővel, Josep Maria Bocabellával kezdődött, aki kizárólag adományokból épülő „engesztelő templomról” álmodott. A munka 1882-ben indult hagyományos neogótikus terv szerint. Amikor az első építész egy évvel később lemondott, Gaudí átvette a vezetést, és mindent megváltoztatott.
1936-ban anarchisták felgyújtották a kriptát, és betörtek a műhelyébe, ahol tönkretették a terveket és a makettokat. Utódai töredékekből és fényképekből építették újra a tervet, az 1980-as évektől pedig számítógépek vették át a korábban kézzel végzett kőfaragást.
A központi Jézus Krisztus-torony 2026-ban, Gaudí halála után egy évszázaddal készült el, magassága 172,5 méter. Ez valamivel kevesebb, mint a Montjuïc dombja: Gaudí úgy gondolta, hogy ember alkotta mű nem múlhatja felül Isten művét.
Ne hagyd ki!
• A Születés-homlokzatot.
• A Passió-homlokzatot.
• A belső oszloperdőt.
• Gaudí sírját a kriptában.
Tudtad?
• George Orwell „a világ egyik legförtelmesebb épületének” nevezte.
• A Passió-homlokzat bűvös négyzetében minden sor összege 33, nem a szokásos 34.
• 2018 óta a templom kövének egy része egy angliai kőbányából származik, Chorley közeléből.
Kezdd a külsőnél, a Születés-homlokzatnál, amelynek építését még maga Gaudí láthatta. Három kapuja a Reménynek, a Hitnek és a Szeretetnek szól, és a természetből merített jelenetek hemzsegnek rajtuk. A két nagy oszlop tövében egy tengeri és egy szárazföldi teknős ül: az egyik a tengert, a másik a szárazföldet jelképezi.
A túloldali Passió-homlokzat ennél sokkal különbözőbb nem is lehetne: csupasz, szögletes, a megfeszített izmokra emlékeztető, dőlő oszlopokkal és csontszerű rudakból álló felső timpanonnal. Kínzott alakjait 1987-től Josep Maria Subirachs vezette csapat faragta, és még ma is vitatkoznak róluk.
Bent az oszloperdő fák módjára ágazik szét, hogy megtartsa a főhajó 45 méter magas boltozatát. Minden oszlop négyzetként indul, majd nyolcszöggé, tizenhatszöggé, végül körré alakul, így alig van sík felület. Gaudí a magasságokat is lépcsőzetesen emelkedőre tervezte: főhajó, kereszthajó, apszis, mindez látszik már a bejáratból.
A tornyok a templom védjegyei. Gaudí tizennyolcat tervezett: a tizenkét apostolnak, a négy evangélistának, Szűz Máriának és legmagasabbként Jézus Krisztusnak. Az evangélisták tornyainak tetején szárnyas bika, ember, sas és oroszlán áll, az alacsonyabbak pedig velencei üvegmozaikban végződnek.
A tervezett Dicsőség-homlokzat, a főbejárat lesz a három közül a legnagyobb. Subirachs középső kapuin már olvasható katalánul a Miatyánk, a „Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma” sor pedig ötven nyelven szerepel.
A kriptában található Gaudí sírja. Élete hátralévő részét a templomnak szentelte, és amikor 1926-ban meghalt, villamos gázolta el, a templomnak még negyede sem állt. Úgy tartják, tréfásan ezt mondta: „A megrendelőm nem siet.”
Mindez egy könyvkereskedővel, Josep Maria Bocabellával kezdődött, aki kizárólag adományokból épülő „engesztelő templomról” álmodott. A munka 1882-ben indult hagyományos neogótikus terv szerint. Amikor az első építész egy évvel később lemondott, Gaudí átvette a vezetést, és mindent megváltoztatott.
1936-ban anarchisták felgyújtották a kriptát, és betörtek a műhelyébe, ahol tönkretették a terveket és a makettokat. Utódai töredékekből és fényképekből építették újra a tervet, az 1980-as évektől pedig számítógépek vették át a korábban kézzel végzett kőfaragást.
A központi Jézus Krisztus-torony 2026-ban, Gaudí halála után egy évszázaddal készült el, magassága 172,5 méter. Ez valamivel kevesebb, mint a Montjuïc dombja: Gaudí úgy gondolta, hogy ember alkotta mű nem múlhatja felül Isten művét.
Ne hagyd ki!
• A Születés-homlokzatot.
• A Passió-homlokzatot.
• A belső oszloperdőt.
• Gaudí sírját a kriptában.
Tudtad?
• George Orwell „a világ egyik legförtelmesebb épületének” nevezte.
• A Passió-homlokzat bűvös négyzetében minden sor összege 33, nem a szokásos 34.
• 2018 óta a templom kövének egy része egy angliai kőbányából származik, Chorley közeléből.