Leírás
A Passeig de Gràcia Barcelona nagy sugárútja: az Eixample városrészen halad át, a Plaça de Catalunyától egészen a Carrer Gran de Gràciáig. Ez a város és egész Spanyolország legdrágább utcája, amelyet luxusboltok, patinás szállodák és a modernizmus néhány leghíresebb épülete szegélyez.
A legismertebb szakasz a Viszály háztömbje (Illa de la Discòrdia), ahol három nagy építész versengett egymással, ajtóról ajtóra: Puig i Cadafalch Casa Amatllere, Domènech i Montaner Casa Lleó Morerája és Gaudí Casa Batllója, pikkelyes tetejével és csontszerű erkélyeivel.
Följebb emelkedik Gaudí Casa Milàja, becenevén La Pedrera, vagyis a Kőbánya: kőhullám, csavarodó vas erkélyekkel. A sugárúton még számos más modernista épület áll, például Puig i Cadafalch Casa Fustere és Enric Sagnier Casa Pons i Pascualja, valamint az 1903-as Palau Robert.
Még az utcabútorok is részei az előadásnak. A díszes padokat és lámpaoszlopokat színes csempemozaikjukkal Pere Falqués i Urpí tervezte 1906-ban.
Nem volt ez mindig ilyen előkelő. Mielőtt divatossá vált, a Passeig de Gràcia egy Camí de Jesús, vagyis Jézus útja nevű vidéki földút volt. Kertek között vezetett a városfaltól Gràciáig, amely akkoriban még külön város volt.
1827-ben 42 méter széles sugárúttá alakult, és a 19. század folyamán az arisztokraták ide jártak megmutatni lovaikat és hintóikat. Amikor az Eixample kinőtt körülötte, a város leggazdagabb családjai itt akartak otthont építeni maguknak.
Így gyűjtötte egybe egyetlen utca a modernizmus csillagait: Gaudí, Falqués, Puig i Cadafalch, Domènech i Montaner, Sagnier és Vilaseca is épített itt.
A spanyol polgárháború idején a Baszkföld kormánya a 60-as szám alatt székelt. Ma is Barcelona egyik legszebb sétája, nemcsak a homlokzatok, hanem a kirakatok miatt is.
A legismertebb szakasz a Viszály háztömbje (Illa de la Discòrdia), ahol három nagy építész versengett egymással, ajtóról ajtóra: Puig i Cadafalch Casa Amatllere, Domènech i Montaner Casa Lleó Morerája és Gaudí Casa Batllója, pikkelyes tetejével és csontszerű erkélyeivel.
Följebb emelkedik Gaudí Casa Milàja, becenevén La Pedrera, vagyis a Kőbánya: kőhullám, csavarodó vas erkélyekkel. A sugárúton még számos más modernista épület áll, például Puig i Cadafalch Casa Fustere és Enric Sagnier Casa Pons i Pascualja, valamint az 1903-as Palau Robert.
Még az utcabútorok is részei az előadásnak. A díszes padokat és lámpaoszlopokat színes csempemozaikjukkal Pere Falqués i Urpí tervezte 1906-ban.
Nem volt ez mindig ilyen előkelő. Mielőtt divatossá vált, a Passeig de Gràcia egy Camí de Jesús, vagyis Jézus útja nevű vidéki földút volt. Kertek között vezetett a városfaltól Gràciáig, amely akkoriban még külön város volt.
1827-ben 42 méter széles sugárúttá alakult, és a 19. század folyamán az arisztokraták ide jártak megmutatni lovaikat és hintóikat. Amikor az Eixample kinőtt körülötte, a város leggazdagabb családjai itt akartak otthont építeni maguknak.
Így gyűjtötte egybe egyetlen utca a modernizmus csillagait: Gaudí, Falqués, Puig i Cadafalch, Domènech i Montaner, Sagnier és Vilaseca is épített itt.
A spanyol polgárháború idején a Baszkföld kormánya a 60-as szám alatt székelt. Ma is Barcelona egyik legszebb sétája, nemcsak a homlokzatok, hanem a kirakatok miatt is.