Leírás
A Kolumbusz-emlékmű egy 60 méter magas oszlop, tetején Kolumbusz Kristóf bronzszobrával. A La Rambla alján áll, közvetlenül Barcelona kikötője mellett. Az oszlopban lift visz fel a szobor alatti kilátóteraszra, ahonnan a kikötőre, az Óvárosra és a tengerre látsz rá. Az alapzat lépcsőit egy-egy oroszlán őrzi.
A tetején álló, 7,2 méteres bronzszobrot Rafael Atché készítette. Kolumbusz jobbjával a tenger felé mutat, baljában pedig egy tekercset tart. Állítólag az Újvilág felé. Akik utánamérték, azt mondják, hogy dél-délkelet felé mutat, nagyjából Algéria irányába. Ha szülővárosára, Genovára mutatna, az ellenkező irányba kellene fordulnia.
A nyolcszögletű talapzaton mutatták meg igazán tudásukat a szobrászok. Négy szárnyas Victoria röppen fel a világ négy sarka felé, négy ülő alak pedig Katalónia, León, Aragónia és Kasztília birodalmát jelképezi.
Az építmény talapzatán nyolc bronz dombormű meséli el az utazás történetét attól kezdve, hogy Kolumbusz a fiával együtt ennivalót kér a La Rábida kolostorban, egészen a barcelonai visszatéréséig. A kör alakú alap négy lépcsőjét oroszlánok őrzik.
Az emlékművet az 1888-as világkiállításra építették. Kolumbusz Barcelonában számolt be Ferdinándnak és Izabellának az első útjáról. Az ötlet Antoni Fages i Ferrertől származott 1856-ban, és tizenhat évnek kellett eltelnie, mire meghallgatták.
Az egész vállalkozás katalán ügy volt az elejétől a végéig. A nyertes tervező Gaietà Buigas lett, a munkaerő és az anyagok katalánok voltak, a pénznek pedig csak nagyjából tizenkét százaléka érkezett közpénzből. Az építkezés 1882 és 1888 között zajlott, a tervpályázaton pedig csak spanyol művészek indulhattak.
A szobor talapzatán a „Tierra” szó áll, vagyis „föld”.
1986-ban egy művészeti projekt, a Honeymoon Miralda Project még „esküvőt” is szervezett az emlékmű és a New York-i Szabadság-szobor között.
A tetején álló, 7,2 méteres bronzszobrot Rafael Atché készítette. Kolumbusz jobbjával a tenger felé mutat, baljában pedig egy tekercset tart. Állítólag az Újvilág felé. Akik utánamérték, azt mondják, hogy dél-délkelet felé mutat, nagyjából Algéria irányába. Ha szülővárosára, Genovára mutatna, az ellenkező irányba kellene fordulnia.
A nyolcszögletű talapzaton mutatták meg igazán tudásukat a szobrászok. Négy szárnyas Victoria röppen fel a világ négy sarka felé, négy ülő alak pedig Katalónia, León, Aragónia és Kasztília birodalmát jelképezi.
Az építmény talapzatán nyolc bronz dombormű meséli el az utazás történetét attól kezdve, hogy Kolumbusz a fiával együtt ennivalót kér a La Rábida kolostorban, egészen a barcelonai visszatéréséig. A kör alakú alap négy lépcsőjét oroszlánok őrzik.
Az emlékművet az 1888-as világkiállításra építették. Kolumbusz Barcelonában számolt be Ferdinándnak és Izabellának az első útjáról. Az ötlet Antoni Fages i Ferrertől származott 1856-ban, és tizenhat évnek kellett eltelnie, mire meghallgatták.
Az egész vállalkozás katalán ügy volt az elejétől a végéig. A nyertes tervező Gaietà Buigas lett, a munkaerő és az anyagok katalánok voltak, a pénznek pedig csak nagyjából tizenkét százaléka érkezett közpénzből. Az építkezés 1882 és 1888 között zajlott, a tervpályázaton pedig csak spanyol művészek indulhattak.
A szobor talapzatán a „Tierra” szó áll, vagyis „föld”.
1986-ban egy művészeti projekt, a Honeymoon Miralda Project még „esküvőt” is szervezett az emlékmű és a New York-i Szabadság-szobor között.