Leírás
A Pedralbesi kolostor Barcelona feletti dombok között álló, 14. századi gótikus kolostor. Ma múzeum, és itt található a város egyik legszebb kerengője. 1326-ban alapították a klarisszák számára, akik többnyire nemesi családokból származtak. Néhány apáca ma is az épületegyüttesben él, így egyes részei a múzeum mellett ma is működő kolostorként szolgálnak.
Ékköve a kerengő: három szinten futó, széles árkádsor egy narancsfákkal és pálmákkal teli kert körül. 40 méter hosszú, és a katalán gótika szép példája. Oszlopfőin az aragón királyok és a Montcada-ház címerei láthatók.
Az egyik szárnyban áll Elisenda királyné alabástrom síremléke. A királyné a kolostor alapítója volt, és negyven évig élt a szomszédságában. A templom egyhajós, bordás boltozattal és sokszög záródású szentéllyel. Homlokzatát nagy rózsaablak díszíti, belsejében pedig Jaume Huguet gótikus oltárképe látható.
Ne hagyd ki a Szent Mihály-kápolnát, amelyet 1346-ban Ferrer Bassa festett ki Giotto hatását tükröző freskókkal. A restaurálás után 2018-ban nyílt meg újra.
A kolostort II. Jakab aragóniai király alapította feleségének, Elisenda de Montcada királynénak. A királyné számos kiváltsággal ruházta fel, többek között Barcelona városának közvetlen védelmével. Egy évvel később, 1327-ben Elisenda megözvegyült, és a kolostor szomszédságába költözött.
Palotát építtetett magának a kolostor mellett, és negyven évig, 1367-ben bekövetkezett haláláig ott élt. A palota maradványait csak az 1970-es években találták meg.
A kolostor a nevét azokról a fehér kövekről kapta, amelyekből épült: latinul petras albas. Egykor védőfal vette körül, ebből két torony és egy kapu maradt fenn.
Az 1640-es években, az aratók háborúja idején az apácákat elűzték, de később visszatértek. Az épületegyüttest 1991-ben nyilvánították nemzeti műemlékké.
Ékköve a kerengő: három szinten futó, széles árkádsor egy narancsfákkal és pálmákkal teli kert körül. 40 méter hosszú, és a katalán gótika szép példája. Oszlopfőin az aragón királyok és a Montcada-ház címerei láthatók.
Az egyik szárnyban áll Elisenda királyné alabástrom síremléke. A királyné a kolostor alapítója volt, és negyven évig élt a szomszédságában. A templom egyhajós, bordás boltozattal és sokszög záródású szentéllyel. Homlokzatát nagy rózsaablak díszíti, belsejében pedig Jaume Huguet gótikus oltárképe látható.
Ne hagyd ki a Szent Mihály-kápolnát, amelyet 1346-ban Ferrer Bassa festett ki Giotto hatását tükröző freskókkal. A restaurálás után 2018-ban nyílt meg újra.
A kolostort II. Jakab aragóniai király alapította feleségének, Elisenda de Montcada királynénak. A királyné számos kiváltsággal ruházta fel, többek között Barcelona városának közvetlen védelmével. Egy évvel később, 1327-ben Elisenda megözvegyült, és a kolostor szomszédságába költözött.
Palotát építtetett magának a kolostor mellett, és negyven évig, 1367-ben bekövetkezett haláláig ott élt. A palota maradványait csak az 1970-es években találták meg.
A kolostor a nevét azokról a fehér kövekről kapta, amelyekből épült: latinul petras albas. Egykor védőfal vette körül, ebből két torony és egy kapu maradt fenn.
Az 1640-es években, az aratók háborúja idején az apácákat elűzték, de később visszatértek. Az épületegyüttest 1991-ben nyilvánították nemzeti műemlékké.