Leírás
A Fundació Joan Miró Joan Miró művészetének múzeuma Barcelonában, a Montjuïc dombján. Ragyogóan fehér, teraszos, udvaros épület, tele a katalán mester festményeivel, szobraival, rajzaival és faliszőnyegeivel. A művek többségét maga Miró ajándékozta.
Miró nem akart szentélyt állítani saját magának. 1968-ban barátjával, Joan Prats-szal hozta létre az alapítványt. Olyan helyet képzelt el, ahol a fiatalabb művészek kísérletezhetnek a kortárs művészettel. Persze a saját festményei is ide kerültek.
A gyűjtemény végigkíséri a pályáját az 1917-es korai tájképektől, például a Sant Joan d'Horta-i remetelak című képtől egészen késői éveinek nagy vásznaiig. A legfőbb kincsek közé tartozik a Csillagképek sorozat részeként született Hajnalcsillag (1940), az 1944-es Barcelona-sorozat és a színpompás Fundació-faliszőnyeg.
Maga az épület is műalkotás. Miró közeli barátja, Josep Lluís Sert tervezte, olyan udvarokkal és teraszokkal, amelyek természetes módon vezetik a látogatót teremről teremre. 1975. június 10-én nyílt meg, 1986-ban pedig előadóteremmel és könyvtárral bővült.
Keresd meg az Espai 13 nevű teret, amelyet Miró kívánságára a fiatal, kísérletező művészeknek tartanak fenn. A múzeumban Chillida, Rothko, Tàpies, Magritte és mások művei is láthatók, a teraszokon pedig szobrok és szép kilátás vár a városra.
És ott van Alexander Calder Higanykútja. A Spanyol Köztársaság rendelte meg az 1937-es párizsi világkiállítás pavilonjába, Picasso Guernicájának párjaként. Azt állít emléket, hogy Franco csapatai ostrom alá vették Almadént és higanybányáit.
Valódi higany folyik benne, és mivel a higany mérgező, üveg mögött áll. A domb egyik legkülönlegesebb alkotása: csendes és ezüstösen csillogó.
Az alapítvány 2007 óta kétévente egy kortárs művésznek ítéli oda a Joan Miró-díjat, amely 70 000 eurós pénzjutalommal jár.
Miró nem akart szentélyt állítani saját magának. 1968-ban barátjával, Joan Prats-szal hozta létre az alapítványt. Olyan helyet képzelt el, ahol a fiatalabb művészek kísérletezhetnek a kortárs művészettel. Persze a saját festményei is ide kerültek.
A gyűjtemény végigkíséri a pályáját az 1917-es korai tájképektől, például a Sant Joan d'Horta-i remetelak című képtől egészen késői éveinek nagy vásznaiig. A legfőbb kincsek közé tartozik a Csillagképek sorozat részeként született Hajnalcsillag (1940), az 1944-es Barcelona-sorozat és a színpompás Fundació-faliszőnyeg.
Maga az épület is műalkotás. Miró közeli barátja, Josep Lluís Sert tervezte, olyan udvarokkal és teraszokkal, amelyek természetes módon vezetik a látogatót teremről teremre. 1975. június 10-én nyílt meg, 1986-ban pedig előadóteremmel és könyvtárral bővült.
Keresd meg az Espai 13 nevű teret, amelyet Miró kívánságára a fiatal, kísérletező művészeknek tartanak fenn. A múzeumban Chillida, Rothko, Tàpies, Magritte és mások művei is láthatók, a teraszokon pedig szobrok és szép kilátás vár a városra.
És ott van Alexander Calder Higanykútja. A Spanyol Köztársaság rendelte meg az 1937-es párizsi világkiállítás pavilonjába, Picasso Guernicájának párjaként. Azt állít emléket, hogy Franco csapatai ostrom alá vették Almadént és higanybányáit.
Valódi higany folyik benne, és mivel a higany mérgező, üveg mögött áll. A domb egyik legkülönlegesebb alkotása: csendes és ezüstösen csillogó.
Az alapítvány 2007 óta kétévente egy kortárs művésznek ítéli oda a Joan Miró-díjat, amely 70 000 eurós pénzjutalommal jár.